Minden második magyar ember halálát szív – érrendszeri megbetegedés okozza. Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük?

Mit jelent a kóros zsír?

A szervezetünk optimális működéséhez elengedhetetlen zsírokat részben táplálékkal vesszük magunkhoz, részben testünk állítja elő és raktározza. A vérben fehérjékhez kötődve szállítódnak, a célszervekhez speciális jelfogókhoz (receptorokhoz) kapcsolódva jutnak el. Ennek során metabolizálódnak, összetételük megváltozik: eltérő lesz a sűrűségük és hatásuk a szervezetben. Ez teszi lehetővé vérből történő koncentrációjuk meghatározását (és ezek alapján ismert hétköznepi elnevezésük, mint „rossz” pl. LDL és „jó” pl. HDL koleszterinek). Ha a szükségesnél több (hyperlipidaemia) vagy kóros összetételű (dyslipidaemia) a szervezet vér – és szöveti zsírtartalma, az számos biokémiai folyamaton (lipotoxicitás) keresztül károsítja a szerveket, szív érrendszeri és anyagcsere betegséget okozva: elsősorban szívinfarktust, szívritmuszavart vagy szívelégtelenséget, sztrókot, végtag, szem és vese ereinek szűkületét, de érinti pl. a májat, hasnyálmirigyet is. Ha egyéb rizikó tényezők is fennállnak (pl. dohányzás, cukorbetegség, magas húgysav, magas vérnyomás) a szövődmények kialakulásának valószínűsége tovább nő.

Milyen tünetekkel jár a kóros koleszterin szint?

A magas vérzsír szint akár évtizedeken át nem okoz érdemi panaszt. A már kialakult érrendszeri szövődményei azonban – sokszor már túl későn - annál riasztóbbak: mellkasi szorító fájdalom, a terhelésre jelentkező kifejezett gyengeség, lábdagadás, a ritmuszavar a leginkább kiemelendő, azonnali kivizsgálást és kezelést jelentő tünetek. A társuló anyagcsere betegségek (szénhidrátanyagcsere zavar, magas húgysav, magas vérnyomás, zsírmáj) szintén sokáig feltűnés nélkül rongálhatja egészségünket, csak szűrővizsgálatokkal derülhet fény jelenlétükre. Ezek elvégzésére jó szívvel ajánlom a WellWay Clinics-et, ahol több mint 1000 laborvizsgálat elérhető.  

Mi a normális vérzsír érték határa?

A vérzsírszint normál értékei alacsony szív- és érrendszeri rizikó esetén a következők:

koleszterin   normális < 5,2   magas > 6.2   nagyon magas > 6.5 mmol/l

LDL             normális < 3.4   magas > 4.1   nagyon magas > 4.9 mmol/l

TG              normális < 1.7   magas > 4.5   nagyon magas > 5.6 mmol/l

HDL (a „jó” koleszterin)   normális nő: >1.3 / férfi >1.1  mmol/l     

Mi a magas koleszterin szint oka?

A normálisnál magasabb vérzsír oka részben örökletes (pl. lipidszállító fehérjék, jelfogók mutációi), részben életmódunkkal (táplálkozás, mozgáshiány) áll összefüggésben. Bizonyos állapotok (terhesség, menopausa), betegségek (pajzsmirigy alulműködés, cukorbetegség), gyógyszerek mellékhatása visszafordíthatóan ronthatja az értékeket.

Mi a baj a magas vérzsír értékekkel?

A szükségesnél több illetve a kóros összetételű koleszterin gyulladásos folyamatot indít el és plakkokat képezhet az érfalban. Kezdetben ez visszafordítható folyamat. A plakk növekedése során könnyen megrepedhet és egy sebhez hasonlóan vérlemezkéket vonzva a területre helyben (vagy akár elsodródva távolabbi területeken is) eltömeszelheti az ereket (stroke, infarktus, végtagi érelzáródás), más esetben stabil a plakk, de az erek átmérőjét fokozatosan szűkítve eredményez hasonló szövődményeket. A magas triglicerid szint ugyancsak krónikus betegségek forrása lehet.

Hogyan befolyásolható a magas vérzsír érték?

Ha az érték nem extrém magas, akkor 3 hónapig életmódváltás javasolt: zsírban-koleszterinben (kalóriában) szegényebb, növényi rostokban gazdag diéta, telítetlen zsírsavak bevitele és rendszeres fizikai aktivitás javíthat az értékeken. Ki kell zárni a magas koleszterin értékhez vezető másodlagos tényezőket.

Elégséges/szükséges e az egészséges étkezés, rendszeres fizikai aktivitás (életmódváltás)?

A megfelelő diéta és rendszeres fizikai aktivitás nagy átlagban csupán 10%-os LDL koleszterin szint csökkenést eredményez. Egyéni szinten azonban lehet ennél jelentősebb is (50%). Mivel mindenképpen pozitív hatású, ezért érdemi LDL szint csökkenés elérése nélkül is mindenkinek elengedhetetlenül fontos az egészsége megőrzése szempontjából.  

Mik a legfőbb életmódi teendők?

• „Szívbarát” ételek fogyasztása: elsősorban a vörös húsok, zsírban gazdag tejtermékek kerülendők (a mediterrán és vegetáriánus- vegán étrend igazoltan ajánlható). Transz zsírsavak (pl. kókuszzsír) mérséklése, omega 3 zsírsavakban gazdag étrend (halak, olajos magvak, hidegen sajtolt növényi olajok) kis mennyiségű, napi bevitele ajánlott.
• Minimum 35 g rost (növények, teljes kiörlésű gabonák).
• Alacsony zsírtartalmú fehérje (pl. búza- vagy borsóprotein) fogyasztása.
• Gyors felszívódású szénhidrát, fruktóz minimalizálása.
• Testsúly redukció – normalizáció.
• Rendszeres, heti 150 perc fizikai aktivitás.
• Dohányzás felfüggesztése.
• Alkohol bevitel minimalizálása (maximum napi 2-3 dl bor).

Mikor szükséges gyógyszert szedni?

A kezelés szükségességét nem csupán a kolszterin(triglicerid) értéke, de számos más, a szív-érrendszeri megbetegedésekre hajlamosító tényezők megléte határozza meg. Mindezek alapján kis/közepes/magas rizikóról beszélünk. Minél nagyobb a rizikó, annál korábban és erélyesebben szükséges a gyógyszeres beavatkozás, hogy a várható eseményt megelőzzük. A kezelést a számos nagy esetszámú, szigorúan ellenőrzött vizsgálatot követően meghatározott Európai és Magyar Kardiológiai Társaság irányelvei alapján indítjuk el.

7.5 mmol/l feletti totál koleszterin (4.9 mmol/l LDL) akár fiatalabb (középkorú), egészséges egyénben is kezelendő a késői szövődmények elkerülésére!

Magas rizikó, azaz cukorbetegség, már lezajlott sztrók, infaktus, veseelégtelenség, dohányzás esetén alacsonyabb a normál érték: cél: 1.8 mmol/L-es LDL érték.

Mekkora esélye van egy 2. infarktus/sztrók  elszenvedésének az elsőt követő 5 éven belül? 5 : 1/ 4:1-hez. Esetükben különösen fontos tehát a kezelés korrekt betartása.

Milyen gyógyszerekkel kezeljük a hyperlipidaemiát?

A magas koleszterin szintet elsősorban sztatinokkal kezeljük. Ezek a koleszterin termelődését, lebontását befolyásolják elsősorban, de hatékonyak magasabb triglicerdid esetében is. Fokozatosan emelve a dózist és rendszeresen ellenőrizve a mellékhatásokat, kis rizikó mellett csökkenthetjük a szövődmények kialakulásának valószínűségét.

Ha a gyógyszer nem bizonyult elég hatékonynak vagy esetleg mellékhatást igazolunk, gyógyszerváltás lehet szükséges.

A következő fő csoport az ezetimib, ez a koleszterin bélből történő felszívódását gátolja.

A fenti két gyógyszer kombinációban történő adása is indokolt lehet.

Magas triglicerid esetében elsősorban fibratokat javaslunk.

Néhány ritkábban alkalmazott készítmény (nikotinsavamid, epesavkötő gyanta) is szóba jöhet.

Milyen mellékhatásokkal kell számolni?

A gyógyszerek májenzim emelkedést okozhatnak (1000-ből 4 esetben), és kb. 1%-ban izom – izületi panaszt. Valamelyest növelheti a szénhidrátanyagcsere zavar kialakulását (10000 –ből 5-10 esetben). A gyógyszer szedésből adódó egészségügyi nyereséget azonban a mellékhatásokból adódó lehetséges szövődmények nem haladják meg. Súlyosabb mellékhatás 10000 – ből 1 esetben fordulhat elő (egyéb rizikó tényezők fennállása mellett) és évtizedes tapasztalatok alapján nem okoz visszafordíthatatlan eltérést.

Javasolt a kezelés első hónapjában, majd 3-6 havonta vérvétellel ellenőrizni a hatást-mellékhatást (májfunkció, lipidértékek, CK, HgbA1c). A mellékhatás észlelésénél javasoljuk a gyógyszer felfüggesztését 1-4 hétre, majd ha azok megszűntek, ismételten szükséges megfigyelni, jelentkeznek e tünetek ha a gyógyszert újrakezdjük. Ha szignifikáns a mellékhatás, akkor más dózisú, adagolású vagy típusú gyógyszer adására térünk át. Érdemes az újonnan bevezetett sztatin esetén a rendszeres fizikai aktivitás intenzitását néhány hétre felére csökkenteni, majd fokozatosan visszaemelni. Egyes gyógyszerek egyidejű alkalmazása növelheti az izomártalom kockázatát, ezt a kezelőorvossal tanácsolt megbeszélni. 

Mi a gyógyszerszedés célja?

A legfontosabb, hogy a kiindulási koleszterin érték tartósan legalább a felére csökkenjen. Ezzel 25-50% -ban kivédhető a szövődmények kialakulása (azért nem 100%, mert a szövődmény kialakulása nem csak koleszterin szint függő). Ha már volt kardiovaszkuláris esemény (pl. szív-infarktus), segít megakadályozni egy következő hasonló esemény létrejöttét.  Az éveken át történő kezelés során az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek az LDL-koleszterin koncentráció csökkenésével arányos mértékben, minden egyes mmol/literenként 22%-kal ritkábban fordulnak elő.

Meddig kell szedni a gyógyszereket?

Ha a kiváltó ok megváltoztatása-megszűnése közel normalizálja az értéket lehetséges a gyógyszer felfüggesztése. Általában azonban élethossziglan javasolt szedésük.

Miért baj, ha nem bízunk a gyógyszerben?

Egy, a sztatinok kedvező hatását kétségbevonó ausztrál televízióműsor hatására 60 000 kezelt beteg abbahagyta a gyógyszer szedését. Ha ezek a paciensek 5 évig gyógyszer nélkül maradnak, akkor körükben 1500-3000 szívinfarktus vagy stroke előfordulása várható! 

A magas vérzsírok gyógyszeres kezelése minimális mellékhatás valószínűség mellett 20-50%-kal csökkenti a magas koleszterin szint következtében kialakuló olyan szív-érrendszeri betegségek kialakulását, amely a magyar lakosság vezető haláloka napjainkban is.                   

Kapcsolódó irodalom:

Lifestyle Change Alone Sufficient to Lower Cholesterol in Male Patient With Moderately Elevated Cholesterol: A Case Report. Walter J. Janse Van Rensburg, PhD. Am J Lifestyle Med. 2019 Mar-Apr; 13(2): 148–155.

The effects of foods on LDL cholesterol levels: A systematic review of the accumulated evidence from systematic reviews and meta-analyses of randomized controlled trials. Nutrition, Metabolism and Cardiovascular Diseases. Malin Schoeneck. Volume 31, Issue 5, 6 May 2021, Pages 1325-1338.

Efficacy and safety of LDL-lowering therapy among men and women: meta-analysis of individual data from 174,000 participants in 27 randomised trials. Cholesterol Treatment Trialists’ (CTT) Collaboration. 2015 Apr 11;385(9976):1397-405. 

Side Effect Patterns in a Crossover Trial of Statin, Placebo, and No Treatment. JP Howard et al. J Am Coll Cardiol. 2021 Sep 21;78(12):1210-1222.

Meta-analysis of Placebo-Controlled Randomized Controlled Trials on the Prevalence of Statin Intolerance.Riaz H et al. Am J Cardiol. 2017;120(5):774. Epub 2017 Jun 13.

What proportion of symptomatic side effects in patients taking statins are genuinely caused by the drug? Systematic review of randomized placebo-controlled trials to aid individual patient choice. JA Finegold et al. Eur. J. Prev. Cardiol. 2014 Apr;21(4):464-74. 

Cholesterol Lowering in Intermediate-Risk Persons without Cardiovascular Disease. S Yusuf et al. N Engl J Med 2016;374:2021-2031

Magyar Kardiológusok Társasága – Szívderítő ismeretterjesztő oldal - Prof. dr. Márk László