A sztárvilágból érkező fogyókúrás tanácsok 90 százaléka helytelen!

Közeleg a bikiniszezon, a sztárvilág pedig lázasan készül rá. Nem kell aggódni, hamarosan ellepi a sajtót a hír-tsunami a szenzációs fogyásokról és az újabbnál újabb csodálatos módszerekről – orvosként pedig a fejünket fogjuk vagy a szemünket forgatjuk. És készülünk az őszre, amikor a praxisunk megtelik páciensekkel, akiknek felborult anyagcseréjük, ingadozik a vércukorszintjük vagy éppen egy kialakulóban lévő étkezési zavarral küzdenek.

Népszerűek az extrém gyors eredményt ígérő diéták, különösen nyár elején, amikor az emberek pánikszerűen szeretnének szebb alakot, ebben pedig szinte szakértőnek számítanak a celebek. Léböjtkúrával vagy kenyéren és vízen, napi 5 óra edzéssel mosolyognak a közösségi médiában, hiszen ők így is boldogok, egészségesek, de ami még fontosabb: gyönyörűek. 

Extrém módszerekkel elérhető a nagyon rövid idő alatt nagyon nagy fogyás, de megvan a hátulütője. A megszokott étrendünk hirtelen és drasztikus megváltoztatása, a különböző léböjt-kúrák, a nulldiéták, a teljes szénhidrát-megvonás vagy az „egyél csak káposztalevest” típusú hülyeségek kifejezetten veszélyesek.

Gyakran hangoztatják a hírességek, hogy a „méregtelenítésére” rá kell segíteni különféle szerekkel, tisztítókúrákkal vagy vízhajtással. Pedig a méregtelenítés közkeletűen használt mítoszának nincs tudományos alapja. Olyan kezeléseket neveznek így, melyek a szervezet természetes eltávolító mechanizmusainak serkentésére irányulnak: beöntés, vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, gyógyteák fogyasztása, szaunázás. 

Valójában a két legfontosabb „méregtelenítő“ szervünk a máj és a vese, melyek működnek maguktól. Kismértékben tudunk nekik segíteni, például elegendő vízfogyasztás és mérsékelt alkoholfogyasztás révén, de a működésük nem a kúrák miatt valósul meg. 

Hogy miért állítja mégis sok ember, hogy jobban érzi magát egy „méregtelenítés” után? 

Nos, akár néhány nap után bármelyik diéta javítja a közérzetünket, amelyik kiküszöböli a magas zsírtartalmú és hozzáadott cukorral rendelkező élelmiszereket. Léteznek kifejezetten kockázatos „méregtelenítő” módszerek is. A vastagbéltisztítás, amelyet gyakran javasolnak egy méregtelenítési kúra részeként, görcsöket, puffadást, hányingert, hányást, nagymértékű kiszáradást is okozhat. Felborulhat a szervezet elektrolit-háztartása, és könnyen kiszáradás léphet föl, valamint csökken bizonyos ásványi anyagok mennyisége a testünkben, így akár kálcium-, kálium-, vagy magnéziumhiány is kialakulhat.

A szakszerűtlen módszerek, melyek legfontosabb célja a „tökéletes alak” elérése, nem feltétlen veszik figyelembe az egészségügyi gondokat, melyeket okozhatnak. Ilyen objektív tünetek például a vércukorszint ingadozás, a hormonháztartás és az anyagcsere felborulása, ezek pedig olyan panaszokhoz vezetnek, mint a kimerültség, fáradékonyság, rossz közérzet. Hosszabb távon pedig számos szomatikus, pszichoszomatikus problémát, étkezési zavart okozhatnak, és a szociális kapcsolatok leépüléséhez vezethetnek.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy tilos egy szigorú diéta után egyből visszatérni a korábbi táplálkozásunkhoz. A legbiztosabb kimenetel a nagyfokú hányinger, émelygés és hányás lehet. A gyomor roppant tágulékony, 2-4 liternyi volument képes elviselni nagyobb baj nélkül. Ha valaki azonban általában nagyon keveset eszik és hirtelen óriási mennyiségű ételt töm magába, akkor nem lehetetlen a gyomorrepedés sem, azonban a túlevés szövődményei közül talán mégis a legveszélyesebb az akut hasnyálmirigy gyulladás, mely mindenképpen kórházi kezelést, legtöbbször intenzív osztályon való terápiát igénylő kórállapot.
Minimum 3 napos átvezető szakaszra van szükség egy intenzív, diétás időszak után. Jól fel kell építeni a diétában a megszorítás és visszatáplálás egyensúlyát, hogy egyrészt ne éhezzünk, másrészt ne „vegye észre” a testünk, hogy mit szeretnénk, és ne kezdjen tartalékolni. 

Azonban nem kampányszerű fogyókúrát javaslok a nyár előtt, hanem egy átgondolt és szakszerű életmódváltást, mely nem ér véget a nyaralás után. 

Az cél, hogy az étkezésünk igazodjon testünk természetes anyagcsere-folyamataihoz. Sejtjeink inzulinérzékenységének napszakon belüli ingadozásához igazítsuk a bevitt tápanyagokat. Ez a gyakorlatban napi háromszori étkezést jelent, melyek közül az ebéd a legtartalmasabb, fehérjében és szénhidrátban is gazdag, a reggeli és a vacsora pedig fehérjedús fogás, ahol nem a szénhidráté a főszerep. 

A helyes fogyókúrás módszer nem jelentheti egyetlen ételnek vagy létfontosságú tápanyagnak sem a tilalmát, és egyoldalú táplálkozásra sem ösztönözhet, mer ez hiánybetegségekhez vezethet. Nem ajánlom senkinek a fogyókúrára kifejlesztett ételeket, ha nem áll fenn súlyos ételérzékenység, akkor a „mindenmentes“ ételeket sem. Ezek kapcsán arra koncentrálunk, mit vesznek ki belőle és nem arra, hogy mi van benne.  Amikor csak mód van rá, minél természetesebb, minél feldolgozatlanabb, minél kevésbé manipulált ételeket kell fogyasztani. Egyetek rendes kajákat! Továbbá az optimális sejtanyagcseréhez 3 liter vízre, de legalább kalóriamentes, víz alapú folyadékra van szükség minden nap.

Két étkezés között teljen el minimum 4 óra, de napközben 6 óránként mindenképpen együnk. Tartsunk 12 órás időszakos böjtöt, amibe beleszámít a minimum 7 óra éjszakai alvás is. Hagyjuk a szervezünket pihenni, regenerálódni, hiszem, ha nem alszunk eleget, nem csak fáradtabbak leszünk, de testünk sem fog hatékonyan működni. Az alvás és az éhségközpont szabályozó működése között ugyanis szoros összefüggés áll fenn. Kialvatlanul megnő az éhségérzet, a jóllakottságot jelző hormon, a leptin vérszintje jelentősen lecsökken, az étvágyserkentő hormon, a ghrelin vérszintje pedig jelentősen megnő a szervezetben. 

És ne felejtkezzünk meg a mozgásról sem. Nem csak a kemény sport számít, de inaktív életmódot élni kifejezetten ellenjavallott. Törekedjünk heti legalább 150 perc, számunkra ideális intenzitású mozgásra, állítsunk magunk elé kihívást: határozzuk el, hogy a napi képernyőidőnk negyedét mozgásra fordítjuk. Ez minden szempontból jót fog tenni az egészségünknek: testileg és lelkileg is.

Amikor böngésszük a közösségi médiát, tudatosítsuk, hogy manapság már bárki megváltoztathatja a kinézetét a fotókon: nem csak a haj, a bőr és a smink, hanem a feleslegesnek ítélt – vagy hiányzó – kilók, a kidolgozatlan izmok vagy a cellulit is kedvünk szerint szerkeszthető. És ezzel az eszközzel azok is élnek, akik az egészséges életmódot, a fogyókúrát és a helyes táplálkozást népszerűsítik. Ez nem csak azért káros, mert rendkívül negatív hatása van az önértékelésre és az életmódot befolyásoló döntésekre, hanem azért is, mert a hamis valóság egy jó eséllyel téves információt illusztrál. Egy kutatásból kiderült, hogy a közösségi médiában az influenszerek táplálkozással és fogyással kapcsolatos tanácsai közel 90 százalékban hamisak.

Az elhízás, ugyanúgy, ahogy az alultápláltság, egy súlyos egészségügyi probléma. Egészségügyi problémáinkkal pedig orvoshoz fordulunk. Ezért is fontos, hogy tudatosítsuk, hogy csak szakértőtől fogadjunk el javaslatot a diétánkkal kapcsolatban, hiszen törött lábunkra vagy lyukas fogunkra sem a közösségi oldalakon keressük a megoldást.El kell felejteni azt is, hogy nem szabad minden, de főleg bármi áron a fogyásra törekedni, de azt is szem előtt kell tartani, hogy milyen visszafordíthatatlan kockázatokkal fenyeget az elhízás, az inaktív, egészségtelen életmód.

Az egészséges életmód egy természetes és hétköznapi testsúlykontrollt jelent, tudatos kilengésekkel, családi ünnepekkel. A fittebb, energikusabb és egészségesebb életminőség elérhető, csak meg kell tanulni az alapokat. Orvosként amellett állok ki, hogy valódi változásra és nem szenzációra van szükség. Ehhez hiteles szereplőkre van szükség, akik élettani törvények alapján edukálnak az emberi test igényeiről és működéséről.